Makovecz stílus

Makovecz Imre kétségkívül az egyik legeredetibb magyar építész.

 Makovecz Imre kétségkívül az egyik legeredetibb magyar építész. Neve szerepel a magyar, sőt a nemzetközi építészetkritikai szakirodalomban is. Építészete organikus, hiszen szándéka az, hogy egylényegűvé váljon az épület a környezettel, szervesen illeszkedjen a tájba. Továbbá sajátos viszony áll fenn ember és épület, épület és táj között. Ezek a tézisek wrighti eredetűek. Az organikus építészet Makovecznél azonban mást is jelent. Szavaival élve az ő építészete emberközpontú, humanizált építészet; ő mindig az arc berendezéseire figyel, mert megtalálja benne nemcsak a kifejeződés helyét, hanem formáját is. Ezzel indokolható, hogy miért hasonlítanak az épületei az ember fejére, arcára stb. Mindezzel a „belső lényeget” kívánja kifejezni, azt, hogy az épület lény. Makovecznél az épület valahogyan kanonikus, azaz követi az emberi test kánonját. Ezért épületei egyre következetesebben szimmetrikusak. Ahogyan ő mondja: „A szimmetria mint lényegszerűség az én építészetemben önmagához szervezi az épület funkcióját és szerkezetét.”